Pipacsok

Édesanyám 60. szülinapjára egy igazi és egyedi meglepetéssel készültem fel tegnap délután és este. Körülbelül 5 és fél óra alatt készült el a legújabb alkotásom a három külön részből álló Pipacsos festmény sorozat.

Érdekessége, hogy fentről lefelé eltolva alkot egy képet. Nagyon mozgatott már lelkileg ez a három keskeny vászon egy ideje. Mindig ránéztem az üres vászonra és mindig mást képzeltem el. Néha margaréták, néha kála virág, néha egy univerzum kép. Mindig más vibrált a fejemben. Egészen tegnap délutánig... amikor jött a nagy "wow"- én csak így hívom. Tudod? Amikor elmész egy kirakat előtt megpillantva a legszebb ruhát amit valaha is láttál. Szóval meglátni és megszeretni érzés. Amit tulajdonképpen azonnal magadnak akarsz. Az egoista éned hívja magához, hogy rögtön, azonnal magadnak akarod és leginkább a MOST pillanatában. Na hát ez volt az a pillanat, amit most megosztok veletek. Egy igazi villámcsapás. Jött az érzés, hogy alkotni kell, itt az idő, nincs más munka, nincs kifogás. Kötelező alkotási vágy, ami nem állandó az ember életében, csak úgy jön váratlanul és lecsap. Szerintem mindenki volt már így csak lehet, hogy nem pont a festéssel.

A lényeg, hogy sikerült befejeznem és azt hiszem nekem nagyon tetszik. Én mindig elsősorban magam szórakoztatására festek. De a minap megkérdezték tőlem, hogy még senki nem fedezett fel engem? A válaszom: Nem. És egy cseppet sem bánom, mert nem a haszonszerzés a célom ezzel az önkifejezési eszközzel, mint rajzolás vagy festészet. Erre csak szükségem van, mint a levegőre amit belélegzem, vagy a víz, amit kellene innom. (A kávé a lételemem, nem a víz...) No, de hol is tartottam? Szóval kitaláltam, hogy most függőleges irányban mozgatom mert ez kihívás nekem és imádom az új kihívásokat a festészetben kizárólag. Nagyon vágytam festékkel dolgozni így nem is volt kérdés, hogy akvarellel fogok dolgozni, mert gyorsan szárad, nem büdös és lenyűgöző színei vannak. Használtam tégelyest, tubusost, sprayt, ceruzát és még vízfestéket is. Felvázoltam ceruzával, utána a háttérnek kezdtem hozzá, és végül jött a rétegezés. Azt hiszem, ez lett eddigi munkáim gyöngyszeme. Látszik a fejlődés, az aprólékos munka mindig meghozza a kívánt hatást. Vagyis kifizetődik a befektetett idő. Nagyon érdekelne már szakember véleménye is, remélem egyszer megérhetem azt is.

Az érzések amik ennél a képnél felszabadultak bennem. Pont úgy törtek elő, mint egy vulkán. A piros szín amúgy is egy nagyon érzelmes, gazdag szín, felgyorsítja az ember belső folyamatait. Egy igazi energiabomba amely kitisztítja az elménkből, testünkből a negatív szemléleteket. Főként önbizalom növelésére alkalmas ez a szín. És a Pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat, feslettség, felszabadultság, érzékeny emberre vall..

Szóval amit még el tudok mondani saját szemszögből, megjelenik természetesen a 3-as szám, ami a három gyermekemet jeleníti meg (majdnem minden képemnél megfigyelhető). Az 5-ös, mert családunk legszűkebb köre 5 tagú. 

A lágyan kiemelés volt az elsődleges célom ez szerintem sikerült. Elérkeztem egy olyan fázisba életemben, amikor tetszik a saját alkotásom és büszke vagyok saját magamra végre.